2011. február 15., kedd

Sajnos hamarosan útra kelnek

Nagyon kevés az időm, ezért nem is írok sokat a cicákról, csak annyit, hogy gyönyörűen fejlődnek, rengeteget esznek, már megbízhatóan szobatiszták és égedelem rosszak. Az már biztos, hogy minden leendő gazdi türelmét próbára fogják tenni, nincs olyan anyag, amibe bele ne mélyesztenék a fogaikat vagy a karmaikat, nincs olyan magasság, amire ne próbálnának meg felkapaszkodni, és ha elálmosodnak, a legkényelmesebb ágy az én ölemben van, de imádják a fürdőszobaszőnyeget, vagy a konyhapadlót, persze csak akkor, ha a padlófűtés már jó meleget áraszt magából. Nagyon szeretnivaló jószágok, mindenkit azonnal levesznek a lábukról, szó szerint, mert sokszor lépni sem lehet tőlük. A legmeghatóbb, mikor hazaérek a munkából, ami azt jelenti, hogy több órán keresztül egyedül voltak, és szaladnak elém, kapaszkodnak fel a lábamon és olyan aranyos cérnavékony hang jön ki a torkukon, hogy rögtön elolvadok tőlük.
Most pedig jöjjenek az ígért fotók, mindenféle tevékenység közepette, a szülők ajánlásával.

3 megjegyzés:

Momóka írta...

Nagyon aranyosak! Már alig várom, hogy hazahozzuk! :)

Névtelen írta...

Nya!Ki a legaranyosabb?! :) De mindegyikük nagyon helyes!És csatlakozom Anitához! Alig várom, hogy az ölemben doromboljon! :)
marcsi

Zita írta...

Én tudom, ki a legaranyosabb! Nagyon szeretetéhesek, nem tudok úgy leülni, hogy fel ne kapaszkodjanak az ölembe és képesek azonnal mély álomba zuhanni, annyira biztonságban érzik magukat az ember társaságában. Viszont akkor imádom őket a legjobban, mikor az egyik elkezdi húzni a wc-kefét végig a lakáson, míg a többi rohan utána :).