A kiscicák majd egy hónapig a szekrényben kuksoltak, szoptak és aludtak. Mostanra viszont átköltöztek a dobozba, de ez már csak a hálószobájuk, mivel, ha ébren vannak, állandóan a talpunk alatt, vagy a nadrágszáron csimpaszkodva közlekednek. Van már kedvenc helyük is, az egyik az elmaradhatatlan párna, amit annak idején én kaptam, de most már cicapuff, a másik pedig a szekrény alja, ahol élvezik a padlófűtés és a biztonság melegét és ahonnan két napig pókhálósan bújtak elő. Kezdik elsajátítani a kulturált toalett használatát is, bár ennek még nagyon az elején járnak, ritkán is van rá szükségük, mivel még kizárólag anyatejből nyerik az energiát.
Két kandúr és két kislány született, egyszerűen tündériek. Még teljesen egyformák, nem lehet őket megkülönböztetni, egyiknek sincs a lábán fehér folt, mint a múltkori alomnál, mégis van egy kakukktojás. Mondhatni szembetűnő a szexepilje. Természetesen ő a kedvenc, én azt sem bánnám, ha nem kelne el, de megérteném. A sziámikra jellemző, hogy kicsit kancsalok. Ez még nem is lenne baj, mert jól áll nekik, na de hogy kifelé bandzsítson az egyik szemével!? Ilyet még én sem láttam. Ettől függetlenül, hihetetlenül bájos és bújós, ő az első, aki a hívásomra hozzám szalad. Talán van még remény, hogy kinövi, de ha nem, az sem baj, a leendő gazdi nagyon jól jár vele, már ha nem akarja tenyészteni.
A kiscicák majd egy hónapig a szekrényben kuksoltak, szoptak és aludtak. Mostanra viszont átköltöztek a dobozba, de ez már csak a hálószobájuk, mivel, ha ébren vannak, állandóan a talpunk alatt, vagy a nadrágszáron csimpaszkodva közlekednek. Van már kedvenc helyük is, az egyik az elmaradhatatlan párna, amit annak idején én kaptam, de most már cicapuff, a másik pedig a szekrény alja, ahol élvezik a padlófűtés és a biztonság melegét és ahonnan két napig pókhálósan bújtak elő. Kezdik elsajátítani a kulturált toalett használatát is, bár ennek még nagyon az elején járnak, ritkán is van rá szükségük, mivel még kizárólag anyatejből nyerik az energiát.
Két kandúr és két kislány született, egyszerűen tündériek. Még teljesen egyformák, nem lehet őket megkülönböztetni, egyiknek sincs a lábán fehér folt, mint a múltkori alomnál, mégis van egy kakukktojás. Mondhatni szembetűnő a szexepilje. Természetesen ő a kedvenc, én azt sem bánnám, ha nem kelne el, de megérteném. A sziámikra jellemző, hogy kicsit kancsalok. Ez még nem is lenne baj, mert jól áll nekik, na de hogy kifelé bandzsítson az egyik szemével!? Ilyet még én sem láttam. Ettől függetlenül, hihetetlenül bájos és bújós, ő az első, aki a hívásomra hozzám szalad. Talán van még remény, hogy kinövi, de ha nem, az sem baj, a leendő gazdi nagyon jól jár vele, már ha nem akarja tenyészteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése