Megint
eltelt egy év, egy rövid, esős nyár után, elérkezett a lányom születésnapja. A
kicsi családunkban minden hónapra jut egy szülinap a nyári időszakból és Tami
zárja a sort.
Mint már sok
éven keresztül, most is két bulit kellett tartani, mert a családi összejövetel
egyértelmű, a baráti buli pedig kötelező. Szerencsére a családi szülinapot
nem zavarta meg az időjárás, végig nagyon jó meleg volt, bár a strandolás
elmaradt, csak egy családtag vetkőzött fürdőruhára és csobbant a medencében.
Egy valaki ugyan hiányzott az összejövetelről, de azért jól éreztük magunkat.
Sok
fejtörést okozott nekem a baráti buli megszervezése, mert Tami az idén több
helyre is meg volt hívva, ahol „ottalvós”, „pizzasütögetős”, „pólófestős” partykat rendeztek a szülők. Én is ki akartam tenni magamért, de az szóba sem
jöhetett, hogy itt aludjon tíz gyerek, az idő is hűlt, sátorozásról sem
lehetett szó.
Azt találtam
ki, hogy Kalandparkba viszem a társaságot. Tami repesett a boldogságtól, mikor
felvetettem az ötletet és már írta is a meghívókat. Mire eljött a nagy nap,
kicsit beborult, de ez nem tántorított el bennünket, vártuk a vendégeket a kijelölt
helyen. Szép lassan meg is érkezett a csapat és némi szabályismertetés után el
is indultak egyenlőre a junior pályán. Mikor Tami alatt leszakadt az egyik
gumi, feltettem néhány kérdést a szervezőnek, aki közölte, hogy magasabban
ilyen biztos nem lesz. Nem lett, de lehet, hogy csak azért, mert arra nem
mentek.
A felnőtt
pályára már nem mindenki mehetett fel, mert nem mindenki érte el a minimum
méretet és olyanok is voltak, akik inkább lent akartak maradni. Az egyik lányt csak úgy
engedték fel, ha én is elkísérem, pedig most valahogy nem volt kedvem odafent
mászkálni. Biztos éreztem, hogy valami történni fog. Hát történt is! Az egyik
biztosító csatot elfelejtették rám kapcsolni, így mikor csúsztam, a kezemmel
tartottam magam. Végül beszorult az ujjam, alig bírtam kihúzni és úgy kellett
megmenteni. Nem ilyen élményre vágytam! Tami is megijedt kissé, de aztán eleredt
az eső, úgyhogy a többieknek is le kellett mászniuk, mert túl csúszóssá vált a
talaj.
Nem is baj,
mert ekkor került sor az ajándékozásra, a torta és a szendvicsek elfogyasztására,
és hogy minden kötöttség nélkül – biztosítókötél, csapok stb. -, jól érezzék
magukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése