Tavaszi zsongás

Nem tudom mikor volt utoljára, hogy március közepén hóembert építsünk a kertben, de remélem az idén. Annyi hó esett egy éjszaka alatt, hogy nem akartam hinni a szememnek, igaz pár nap múlva már nyoma sem volt, de akkor is! Nagyon elegem van a télből! Most ugyan hó nincs, a hőmérséklet is 10 fok körüli, de olyan jeges szél fúj már napok óta, hogy nem lehet elmenni egy jóízűt sétálni sem.

Valahogy kiment a fejemből, hogy írjak Tami farsangi báljáról, úgyhogy most pótolom. Természetesen még februárban volt, minthogy a farsangok, karneválok ideje ekkor jön el. Gyönyörűen égett az udvaron a kiszebáb, ami jelképezte a tél temetését, de mint az egy hónappal később látható, nem hozott gyors enyhülést. Bár én is beöltözhettem volna, nem csak a gyerekek, az idén kihagytam ezt a lehetőséget. Az első osztály jelmezeit azokból a mesékből lehetett kiválasztani, melyeket az idén olvastak. A választék így nem volt túl széles: királyfik, pásztorok, királylányok, Misi mókus, fiatalasszony macskával és pásztorlány kásásfazékkal. Tami szeretett volna macska lenni, de én túl logikusan gondolkodtam, hogy macskának nem lehet öltözni, mert kásásfazéknak sem túl egyszerű, tehát legyen fiatalasszony macskával. Bele is ment, én is örültem, mert nem kellett nagy előkészület a jelmezhez. Tami ki is választott hét macskát, amiket feltétlenül vinni akart. Kicsit sokalltam, de közölte, hogy majd kölcsönad a többieknek is, azért kell ennyi.

A farsang tanítás után kezdődött, közben én azon agyaltam, hogy mi van, ha mégis lehet macskának öltözni, úgyhogy a biztonság kedvéért csak elvittem egy régebbi cica-jelmezt is. Nagyon boldog volt, mert kiderült, hogy a lányok közül, aki nem királylánynak öltözött, az macska volt. Kicsit ugyan kilógott a lábszára az álruhából, de legalább a farkát jó erősen felvarrtam, mert a királyfik előszeretettel húzogatták. Volt pár program, játék, táncház és mesejátszás (Kisgömböc, amit én nézőként jobban élveztem, mint maguk a szereplők), zárásként tanári koncert a folyosón. Egy-két tanár is beöltözött, mégpedig nagyon élethűen, itt volt a félelmetes Drakula, a vidám bohóc, Piroska a farkasból. Rendelkezésre állt egy maszkmester is, aki a sminkeket igazította, ha már elmosódott.

Tami elég jól érezte magát, csak egyet sajnált. Az idei farsangot az óvodai élményéhez hasonlította, ahol mindig kaptak gyerekpezsgőt cukrozott szélű pohárban, és ennek hiánya némileg lelombozta.