Giacomo

Jó döntés volt, hogy ebben a városban töltsem a nyarat, bár inkább csak véletlen, de nem bántam meg. Rengeteg a turista, és a helyiek sem olyan mogorvák, mint északon. Arról nem is beszélve, hogy nem az a túl nagyméretű város, ahol elvesznék és átnéznének rajtam, hanem pont a megfelelő. Mondjuk a gyerekek néha szemtelenkednek velem, de hát ez ellen nem tudok mit tenni. Szőke vagyok, ami már igencsak szemet szúr a déli vidéken, a kék szememről nem is beszélve. A hófehér bőrömet igyekeztem eltüntetni, aminek az lett az eredménye, hogy úgy leégtem, mint a rák. Szóval igazuk van, ha nevetnek a vörös ábrázatomon. Pedig olasznak vallom maga, még ha északi is vagyok, dehát az anyám skandináv. Tehetek én róla, hogy rá ütöttem? Pedig apám ízig vérig olasz, a temperamentumát tőle örököltem. Kár, hogy semmi mást nem. Milyen jó lett volna, ha nem veszítem el őket olyan korán, és nem kerülök árvaházba. A nagyszülők is meghaltak már, a rokonok pedig nem akarnak látni.

Mindegy nem a múlton kell merengeni, hanem a mának élni! Jó, hogy megismerkedtem azzal a kis közösséggel és így páran „kibéreltük” azt a helyet a tengerparton, a szemetesek mellett, így mindig tud ott lenni valaki, hogy vigyázzon a cuccainkra. Nagy ötlet volt azt a sátrat is megvenni, így nem szúrunk szemet a rendőröknek és míg figyelünk a tisztaságra, addig a kutya sem bánt minket… de, bocsánat egy kutya szokott. Van egy dög, akit minden nap arra sétáltatnak, és sosem hívják vissza időben, csak amikor már lepisilte a sátor oldalát, de ezt leszámítva szép az élet.

Gyönyörű ez a város! Az egész egy óváros, olyan régi kövekkel, amin én nem engedném meg, hogy autók közlekedjenek, se motorok, maximum az a vastag kerekű elektromos kerékpár, ami most a fiatalok kedvence. Szívesen kipróbálnám, de minek is, nem sietek sehová.

Hamarosan kezdődik a ferragosto. Na akkor felbolydul itt minden, de nem bánom, mert olyankor jobban megy az üzlet, többen adakoznak nekem is, vagy mint a múltkor, az étteremtulajdonosok meghívnak egy-egy tál maradékra.

És egyébként is! Imádom a nyüzsgést, a programokat! Gyönyörű oltárokat készítenek Szűz Mária tiszteletére, bár csak művirágokat tesznek, de hát ez nem hegyes vidék, itt nagyon nincsenek fák, virágok, kivéve a parkban, ahova viszont nem szívesen megyek, mert folyamatos a rendőri figyelem, igaz a biciklisták miatt, de akkor sem.

Tegnap volt bolhapiac, ami miatt lezárták az egész főutcát és sok ismerőssel találkoztam, bár számomra nem kínáltak olyan tárgyakat, amire szükségem lett volna, haszontalan dolgokat pedig nem gyűjtök be, mert csak nőne a lom körülöttem és ha távozni kell, lassítana a mozgásomban.

A múltkori strandkoncert, az volt az igazán buli! A fiatalok mindig sokkal elnézőbbek velem szemben, mint az idősebbek, és ha nem is teljesen józanok, akkor aztán remek társaság! Azon a hétvégén annyit ettem, hogy már majdnem elcsaptam a gyomromat! Sokan meghívtak egy-egy italra is, de sosem iszom alkoholt, amit nagyon furcsálltak, de hát nekem vannak elveim!

Most mindenki megbolondult a ferragosto miatt! Kosztümös felvonulás, tűzijáték, a papok mikrofonba beszélnek, a hívők pedig követik őket, hatalmas hangfallal a vállukon, hogy senki le ne maradjon a prédikációról. A templomokba éjszaka is be lehet menni, az éttermek hajnalig nyitva vannak, egy gombóc fagylalt pedig akkora, hogy csak vacsora helyett lehet elnyalni!

Imádom a délieket, sosem akarok visszamenni északra, ahol a hideg is sanyargatja az embert!

Most elmegyek az állomásra és szedek egy kis fügét az egyik fáról, mert kell a vitamin!