2009. január 11., vasárnap

Macska, veréb, mosógép

Szombaton hazatérve a munkából Antit kint találtam az udvaron. Már két órája gallyakat (rőzsét) gyűjtögetett a kerítés mellől, amit az autósok vágtak le, hogy ne karcolják össze a járművüket. Mesélte, hogy Huncut annyira boldog volt, hogy madarat lehetett vele fogatni. Be is vitte a fürdőszobába az élettelen verebet, hogy gazdáját ott bűvölje el akrobata mutatványaival, mely nem váltott ki Antiból tapsvihart, rövid idő múlva inkább kivitte a szárnyast, ebédnek túl csekély lett volna.Mikor bementem a házba, Huncut azonnal kirohant. A verebe még ott volt a teraszon, de nem foglalkozott vele. Csodálkoztam, hogy Csiki nem jön elém, pedig mindig szalad, ha meghallja a hangomat. Most viszont én szaladtam, mikor meghallottam a hangját. A fürdőszobából jött, de mintha valami csőből nyávogott volna. Nem sokat tévedtem. Tegnap mosás után nyitva hagytam a mosógép fedelét, hogy kiszáradjon. Csiki - nem tudom, milyen elgondolásból - beleugrott a dobba, majd mókuskeréknek használva, lefelé fordította. Egy kis gumi-gömböt szoktam mosás közben használni, azt mondják, tisztábbak lesznek tőle a ruhák. Én ezt nem tapasztaltam, de az ellenkezőjét sem, úgyhogy a labda maradt. Most viszont ez a tömör gumi beszorult, és nem lehetett visszahajtani a dobot. Még szerencse, hogy nem a macska lába miatt. Csiki kétségbeesetten nyivákolt. Behívtam Antit, aki azonnal kézbe vette az ügyet.
Leszerelt valamit, minek segítségével nagyobb rés lett a dob alján. Csiki próbált rajta kiférkőzni, de ez hiú ábránd volt részéről. Ezen a lyukon kipiszkálta a labdát, és így el tudtuk fordítani a dobot. Azt hittem, hogy Csiki úgy fog kiugrani börtönéből, mint akit 90 fokon Perwollal mostak, ehelyett nagyon megfontoltan, körülményesen és körültekintően ágaskodott fel, és kis idő múlva vissza is tért rabsága helyszínére, de azonnal lecsuktam a mosógép fedelét.

Nincsenek megjegyzések: