Babakiálló

Tegnap babakiállításon voltunk Tamival. Nagy várakozással tekintett a szokatlan program elé, nem tudom, mit képzelt el róla, de hozta a saját babáját is, hogy majd azt is bemutatja. Sajnos az elképzelése nem egyezett a valósággal, de azért talán érdekes volt számára. Sajnálta, hogy rajtunk és a babákon kívül nem volt ott más, így hiába vitte a játékát. Ki volt írva, hogy nem szabad a kiállítási darabokhoz hozzányúlni, de azért mi megfogdostuk őket és nagyon óvatosan ugyanúgy visszahelyeztük a kijelölt helyére, főleg a porcelánbabákat. Tami nagyon kíváncsi volt, hogy némely fodros szoknya alatt mi van, és amelyik babának csak lehetett visszatette a cumiját a szájába.Különböző országokból, különböző nemzetiségi ruhákban díszelgő babák mellett helyett kapott a gagyi is, de azért aranyosak voltak. Tami pedig csalódott, hogy az ő babáját senki sem nézte meg, de a kinti játszótér feledtette vele a rossz szájízt, engem viszont a frász kerülgetett, mert még ilyen gyerekcsapdát nem láttam, amit játszótérnek hívnak, de kapaszkodni alig lehet rajta és szerintem minden kiálló részt a fej magasságában helyeztek el, bármekkora is a gyerek.Tami úgy döntött vándorzenész lesz. A kellemes nyári napsütés ihlette számára az ötletet, amikor is megengedtem neki, hogy fürdőbugyiban és zokniban szaladgáljon az udvaron. A derekára kötötte a téli sapkáját, ami ebben az esetben az utcazenészek elengedetlen kellékének a megfelelője volt, hogy abba gyűjtse a dallamos muzsikáért kapott pénzt, amit pedig szájharmonikával és zongorával szolgáltat a nagyérdeműnek. Én lelkes hallgatóság voltam, a nyulak is bírták egy darabig, Csipogó elaludt – amit Tami így is akart, hisz altatót fújt neki -, Bolondka pedig hangosan nyávogott, nem tudni áriázott, vagy azért, hogy hagyja abba az aláfestő zenét. A cseresznyefa is szolgáltatott némi hangaláfestést, mivel a kinyíló virágokat megszállták a méhek és úgy búgott az egész fa, mint a filharmonikusok fúvósai.Hát nem gazdagodtunk meg, de nem is ez volt a cél, csak hogy jól érezzük magunkat.
A nyulaink, Vihar és Villám egyre vidámabban ugrabugrálnak, és nagyon szeretnének megismerkedni Bolondkával is, aki állandóan ott sertepertél körülöttük, de még nem láttam beugrani hozzájuk, pedig neki az gyerekjáték lenne. Felébredtek a sünök is téli álmukból, hogy a maradék csontot esténként lerágják és csámcsogásukkal ijesztgessenek.Ibolyát szagoló sün.