Tegnap délelőtt igazán szeptemberi idő volt, végre nem csak a borús felhőket lehetett látni az égen, hanem egy-két bárányt, illetve a Napot, mely feltöltött energiával. Mint már említettem: napenergiával működöm, tehát, ha süt, én is derűsnek látom a világot, ám ha beborul, lehangolódom, nincs kedvem semmihez, hallgatok, mint a tenger, csak morajlást hallatok, és többször csapnak össze a fejem fölött a hullámok. Már meg is vagyok fázva, ami szintén lelomboz, pedig várható volt, hogy meghűlök, mivel hűvös van. Viszont a hajam szép lett, Noémi jóvoltából, ami pedig feldob. Soha sem volt kivasalva a hajam, de a nyirkos időnek köszönhetően, nem is maradt sokáig egyenes. Hogy ma milyen lesz az idő, a kedvem? Majd kiderül!
Szeretek itthon lenni, mert az ember általában, ott szeret lenni, ahol jól érzi magát. Én itthon nagyon jól érzem magam, főleg, ha nem kell dolgoznom. Szeretem a házunkat, a megszokott dolgokat, és kis méretének előnyös oldalát: gyorsan fel lehet porszívózni. A nyár a legjobb, amikor nem szorulok a négy fal közé, hanem kimehetek a kertbe, leülhetek a nyulak közé, és nézhetem őket, ahogy rágcsálnak, körülvesznek, szimatolnak. Ez terápia is lehet szívfájdalomra, annyira megnyugtatóak és teljesen leegyszerűsítik a bonyolultnak látszó dolgokat: egy kis répa, egy kis zab, finom friss fű, kell ennél több?
Szeretem az állatokat, és a nyulak mellett a macskáimat szeretem még nagyon. Mindegyik külön egyéniség, mindegyik meg akarja kapni a maga jussát, szeretetadagját. Akár az ember. Főleg Kicsi az, aki tőlem kéri a törődést. Ha dolgozom, akkor mindig az ölembe ül, de ha lefekszünk, akkor sem hagy magamra, kivéve, mikor a társára vágyik, és igazán meghitten borulnak egymás karjaiba.Huncuttal már más a helyzet, ő csak a hátam mögé ül fel a fotelbe, ha éppen felül. Ez olyankor fordulhat elő, ha Anti nincs itthon, mert különben az ő ölében érzi magát leginkább biztonságban. Nem hiába mondják, hogy a sziámik egygazdásak.
Bolond egy igazi egyéniség. Senki és ezáltal mindenki macskája. Biztos vagyok benne, hogy nem csak én etetem, mert még lefogyva nem láttam soha. A macskagyűlölő macska, de olykor emberkerülő, magányosan sétáló vadász, akinek nincs szüksége senkire és semmire, aztán meg pont az ellenkezője, aki majd’ megvesz azért, hogy valakinek – nekem – az ölébe üljön és dorombolhasson egy kis simogatásért. Azért azt sem vetné meg, ha belülről nézhetne kifelé az ablakon.Csipogó pedig mióta nincsenek kölykei, a sziámiknak hordja haza az eleséget. Hol egér, hol hörcsög van terítéken, de a minap egy kígyót tett le a lábam elé a teraszon, ami nyomtalanul el is tűnt, míg bevittem a fényképezőgépet, pedig öt percig kitűnően pózolt.Szegény Csipi ebben a hidegben már nem szeretne terasz-cica lenni. Párszor megengedtük neki, hogy átmelegítse a bundáját. Ilyenkor Tami vezeti körbe a házban, és mikor kérdem, mit csinál, azt feleli: körülnéztetem a macskát. Ennek a körülnéztetésnek az lett az eredménye, hogy az ajtó rácsain keresztül is próbál bejutni a jó meleg szobába, persze eredménytelenül.Huncutéknak viszont a kimenetellel van gondjuk, mivel most már ritkán nyílik az ajtó, ők sűrűbben mennének ki a szabadba. Szerintem még ők sem fogták fel, hogy vége van a nyárnak, hűvös szelek fújdogálnak. Be kell fektetnünk egy macskaajtóba, hogy a látszólagos szabadságot biztosítani tudjuk számukra. Választék van bőven, még olyan is, amelyik a macska nyakában lógó azonosítóról felismeri a saját háziállatunkat és csak az előtt nyílik ki. Nekem az a fajta nyakörv is nagyon tetszik, amelyik azt akadályozza meg, hogy túl menjenek a kerítésen, mert mikor megközelítik, apró áramütés éri őket, és így hamar megtanulják, merre mehetnek, és merre nem, ugyanis egyre többször jönnek haza a szomszédból vagy az út felől.Szeretek itthon lenni, mert azok vesznek körül, akiket a legjobban szeretek. A lányom egy igazi csoda! Biztos mások gyerekei is hasonló érzéseket váltanak ki a szüleikből, de nem ismerem mások gyerekeit, csak az enyémet, és minden nap (mással) nyűgöz le. Ahogy meg akar felelni, ahogy feszegeti a határokat, ahogy verset szaval, rajzol, vagy éppen akrobata mutatványokkal kápráztat el.Szeretem, mikor együtt vagyunk, ahogy azt is, mikor Antival vagyok, kettesben, és csak egymásra figyelünk. Anti igazán a kedvemben tud járni. Figyelmes és szórakoztató, makacs és engedékeny egyszerre. Könnyen le lehet venni a lábáról, persze ez csak azért sikerül ilyen zökkenőmentesen, mert szeret, és ezt érezteti is mindig. A legbiztosabb pont az életemben és elég csak rágondolnom, máris biztonságban érzem magam. Azt szeretem benne a legjobban, ahogy a kiábrándító helyzetben is derűsen, megnyugtatóan tud viselkedni. Amikor én már látom összedőlni a házat, akkor ő könnyedén odatámaszt egy gerendát, és mosolyogva tartja meg a vállával. Szeretem, hogy nem kell titkolóznom előtte, hogy neki bármit elmondhatok, hogy megbízhatok benne, és partner mindenben.
Szeretek itthon lenni, mert itthon nagyon, nagyon jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése