Tegnap megint elültettem egy köteg borostyánt, hátha gyorsabban befutja a kerítést ez az örökzöld növény. Nagyon tetszik, ahogy szalad fel a ház oldalán. A három évvel ezelőtti ültetés azért indult meg olyan nehezen, mert állítva tettük a gödörbe, és állítólag fektetve kellett volna. Hát most így tettem és tudom, hogy majd csak jövőre lesz belőle valami, ha egyáltalán megfogja, de én már most nézem, hogy ugyan hajt-e. Nem lennék jó kertész, már csak azért sem, mert a munka befejeztével szörnyülködve tekintettem a kezemre, főleg a körmöm alatt vastag fekete csíkként húzódó piszokra és azonnal kisúroltam, nehogy maradjon valami nyoma. Gondolom egy jó (Bálint) gazda még büszke is a körme alatt húzódó sávra, hogy ezzel is megerősítse, mennyit dolgozott.Már tegnap este befogtuk a nagyobb méretű nyulakat, hogy ma hajnalban el tudjuk vinni őket a vásárba, ne akkor keljen még rohangálnunk utánuk. A 8 süldőből egy elpusztult, egy pedig megszökött. Napokig az udvarban bóklászott, néha elkaptuk, betettük, de újra kijött. Legutóbb a szomszéd répaföldjén legelészett békésen, azóta nem láttuk, úgyhogy hat nyúllal indultunk.
Nem kellett messzire vinni őket, csak az óvodáig. Mi voltunk az elsők, de hamarosan érkezett egy bácsi is 4 nyúllal a bicikli kormányán egyensúlyozva, mindezt olyan mackóalsóban, amilyet már nagyon rég nem láttam. Megszólított minket, úgyhogy kiszálltunk az autóból, kint sem volt sokkal hidegebb. Elcseverésztünk az üregi-, mezei- és házinyulak szokásairól, és utóbbiak átvételi követelményeiről, így megtudtuk, hogy 2,5-
Ez a kép egy újfajta fényképezőgéppel készült, mely főleg a szemre és a kézügyességre apellál, több-kevesebb sikerrel, az alkotó látásmódja szerint. A trottyos gatyát nem adja vissza.Hamarosan begördült egy kis teherautó, platóján műanyag ketrecek sorakoztak. Kiszállt egy férfi és azonnal felállította a mérleget, majd hitelesítette is egy 5 kg-os súllyal, amit egy műanyag füles kosárba tett. A bácsit előreengedtük, hadd lássuk, mi a rendje a dolognak. A bácsi nyulai nagyon szelídek voltak, meg sem moccantak egy fedetlen vödör alján. Közben befutott még két nyulász, de már mi voltunk soron. Kicsit tartottunk attól, hogy a nyulaink megvadulnak és jól összekarmolják a férfit, vagy egyszerűen kiszöknek a kezéből, de szakszerűen és erős marokkal tartotta őket, meg sem moccantak. A vevő válogatott a nyulaink között, méricskélte őket először egyesével, majd inkább kettesével pakolászta a kicsiny kosárba – úgy emlékszem anyukámnak is volt anno egy ilyen bevásárló kosara -, hogy párban talán elérik az öt kilót, de kettő így is méreten alulinak bizonyult. Nem baj, mi a négynek is örültünk, ennyivel is kevesebb van, a jövő hónapban úgy is születik megint nyolc. Még megnéztük, hogy az utánunk következő fehér nyulak elérik-e a vágósúlyt, így tanúi voltunk, mikor egyszerre hármat is betett a mérőkosárba. A gazdájuk csodálkozott, hogy beférnek, és megjegyezte, hogy ő túl nagy ládában hozta őket.
Egy régi műalkotásom: a röhögő nyúl címet viseli.Kifizettek minket (tíz kilót), meghallgattuk még a bácsi tanácsát, hogy szerinte vágjuk le, mert a nyúlhúsnál nincs finomabb, a felső részéből levest, az aljából sültet kell csinálni, és az valami mennyei. Eszembe jutott a Brémai muzsikusok meséje, amikor a szamár sorsa felöl döntenek a gazdák, hogy mit kezdjenek azzal a kivénhedt csacsival, mire a feleség azt mondja, hogy vágják le, a húsa ínyencség manapság és kettőjüknek akár egy évig is elég lenne. Na ezek után szökött meg a szamár és állt két lábra. Szóval vigyázzunk, miket beszélünk kedvenceink nagy füle hallatára.
Hazatérve Anti két részre osztotta a ketrecet, így lett egy növendék és egy hizlaló tartomány. A növendékeknél van a nyúlvár, a hizlalóban pedig egy – eredetileg - macskabagoly odú. Három hét múlva újra megpróbáljuk eladni őket.
Én még elmentem futni, és nagyon átfújt rajtam a szél, úgyhogy hazaérve, befeküdtem egy kádnyi forró vízbe, pedig nem szeretem áztatni magam, de most nagyon jól esett. Anti közben be is gyújtott, úgyhogy langyosan simogat a parketta és ezt imádom, csak ne kéne soha kimenni. Rájöttem, hogy napenergiával működöm, ha nem süt, én sem sütök. Nyulat meg pláne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése