Amióta jelenlegi helyünkre költöztünk, sokkal több lett az ismerősöm, akikkel nem csak köszönünk egymásnak, de érdeklődünk a másik iránt, még ha udvariasságból is, azonban őszintén. Azért a túlzásokat nem szeretem, amikor indul a pletyka és máshonnan másképpen hallom vissza az elferdített tényeket. Ilyenkor becsukom a fülem és tovább lépek. Mindenhol vannak ilyen fészkek, melyekből nem a jóindulat beszél, de igyekszem kikerülni és többnyire sikerül is. Azokkal tartom a kapcsolatot, akik őszintén, megértéssel viszonyulnak hozzám, és ezt igyekszem viszonozni.
A hét végén volt a telep 80 éves fennállásának ünneplése és még a polgármester is szónokolt, ahogy a Klebelsberg Kunó életrajzát is meghallgathattuk. A politika nem érdekel, ahogy az sem, hogy 60 millióért kerékpárutat építenek, aminek nem sok értelme lesz, mert ez a pénz csak arra elég, hogy a vasúti átjárón biztonságban áthaladhatnak a kerekesek, de utána szintén nincs még csak járda sem, tehát ez csak félmegoldás, de láthatólag nagyon büszkék rá. Persze a polgármestertől az ígéretek is elhangzottak, mint például a Holt-Tisza felélesztése, ahol évtizedekkel ezelőtt még strand is működött, mostanra viszont egy bűzös pocsolyává változott - köszönhető a termálvíz beleengedésének az egyik közeli virágkertészetből, de legálisan.
Különböző programokat is szerveztek, mint például futóversenyt. Tami nagyon lelkes volt, hogy az ő korosztályában is indítanak, de aztán ugyanarra az időpontra kapott egy meghívást babazsúrra. Jött a dilemma, hogy melyikre menjen el. Mondtam, hogy ő dönt. Végül megkérdezte, hogy kap-e kupát a győztes? Erre nem tudtam felelni, fogalmam sem volt és próbáltam hárítani azzal, hogy felvetettem, nem biztos, hogy ő lesz a leggyorsabb futó. Kikérte magának, hogy ilyet merek feltételezni, de mivel a kupa nem volt biztos, így inkább a bulit választotta.
Délután viszont óvodás társaival együtt ő is fellépett az ünnepségen. Külön egyenruhát varrattak nekik, csak a kötény nem tetszett a lánynak, de szerencsére volt itthon egy hasonló és felvehette. Végül olyan hűvös volt, hogy a kardigán alatt a vékony blúz sem látszódott.A műsort megelőzően kiosztották a futóverseny győzteseinek… a kupákat. Néztem Tami arcát, hogy vajon sírva fakad-e, de szerencsére csak megdöbbenve és kicsit szomorúan figyelte, ahogy más valaki veszi át a neki járó díjat. Megígértem neki, hogy jövőre jelentkezünk, akármilyen szülinapra is hívják meg. A műsort szépen előadták, leszámítva, hogy az egyik fiú majdnem kiszúrta a mellette álló szemét egy műanyag karddal. A közönség lélegzetvisszafojtva nézte az eseményt, az óvónők csak később vették észre, de szerencsére nem lett komoly baj.
Másnap újra születésnapi zsúrra voltunk hivatalosak. Hihetetlen, milyen felszabadultan tudnak játszani a gyerekek! Megfeledkeznek mindenről, csak a pillanat él, csak a most. Régebben ez nekem is ment, de már egyre nehezebb megszüntetnem a külvilágot magam körül. Azt hiszem ez az öregség egyik jele. Tami nagyon elemében volt, főleg mikor pillangónak álcázta magát, miközben egy papírsípot fújt, ami a nyelvét jelképezte. Mire hazaértünk, meg is tanultam lepkéül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése