A különcök mindig télen mennek nyaralni? Persze azért ez nem volt az a tengeri, hullámos, simogató, mélykék színű, páradús, nedvesen melengető levegő, de legalább órákra tudta feledtetni velünk a kopár, lombját vesztett fák és a hűvös szél, nyakunkba sálat tekerő légkörét.
Taminak előző este még nem árultam el, hogy mi a tervünk, úgyhogy mikor kérdezte – mint minden lefekvés előtt -, hogy holnap mit csinálunk, csak annyit mondtam, hogy amihez kedvünk van, nem kell mennünk óvodába. Ettől a választól békésen elaludt, akárcsak én, az éjszakai programot feledve.
Másnap reggel, mikor megtudta, hogy uszodába megyünk, majd kiugrott a bőréből… és a fürdőruhájából, mert kicsit már kinőtte a lány, de most nem érdekelte, hogy ki van a cicije, akárcsak a környezetét.Sokkal biztosabban mozgott a folyékony közegben, mint tavaly nyáron, pedig az idén nem volt alkalma a próbálgatásra – köszönhetően a szarmonella és az anyagi helyzetünk nadrágszíjszorító voltára. Olyan ügyesen vette a levegőt és félelem nélkül süllyedt a víz alá, mint aki az előző pár évben csak ezt gyakorolta volna.Perszer én sem voltam rest alámerülni a habokban, hogy aztán felbukkanjak, mint az algyői szörny, kedvesem kaján vigyorát és gyönyörű piros fürdőgatyáját pillantva meg először, mely párját ritkította. (Nagyon szégyellem magam, hogy nem örökítettem meg, ennyire figyelmetlen vagyok.)Sajnos a szemem nem bírja a klóros vizet, hiába volt rajtam úszószemüveg, mindig becsurgott valamennyi, úgyhogy fél óra múlva már olyan véres volt a fehérje, hogy csak Antira mertem nézni, mert ő színtévesztő és nem vett észre semmi változást, az ő szemében még mindig szépnek láthattam magam.
Eljött az az idő is, mikor a masszőrnő csak rám várt és én víztől csucsogva lefeküdtem egy irdatlanul kemény ágyra, hogy aztán átadjam magam a gyömöszölésnek, melytől Anti ujjai két perc alatt kikészülnek, a hölgy pedig fél óráig művelte, könnyedén, elejétől a végéig ugyanabban a tempóban és erősségben. A jobb lapockám annyira fájt, mikor kezelte, hogy megkérdeztem ugyanúgy csinálja a balnál is, vagy csak én érzem a jobbat jobban. Azt felelte, hogy borzasztóan be van csomósodva a fájdalmas rész, azért érzem ilyen intenzíven, pedig a másik oldalt is ugyanúgy lazította. Biztos jobb kezes vagyok és ezért. Ez a válasz nem elégített ki annyira, nem hiszem, hogy a jobbkezeseknek a jobb válla, míg a balkezeseknek a bal válla lenne elgémberedve. Ezek után még pár kérdést feltettem, hogy a szakmai hozzáértését teszteljem és sajnos megbukott, főleg ott, mikor a váltópartnerét kezdte szapulni, bár nagyon finoman, de azért egyértelműen.
Ennek ellenére nagyon gyorsan elröpült a nekem szánt fél óra, pedig azt hittem, ez az idő akkor is annyi, mikor dolgozom, de tévedtem. Kikapcsolódás közben sokkal gyorsabban telik. Tami sem repesett a boldogságtól, mikor kiderült, hogy indulunk haza, hirtelen annyira fáradt lett, hogy alig bírt mozdulni.Ráadásul hajnalban az órákat is vissza kellett állítani (nem keltem fel ezért éjszaka), ami ellen én minden évben lázadozom, eredménytelenül. Mért nem lehet előre állítani a vissza helyett, hogy legyen még egy óra világosság délután??? Kit érdekel, hogy hajnal ötkor már nincs sötét???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése