Saturnia

A faluban van egy élelmiszerbolt és egy mindenes. Az élelmiszerboltban az alapvető dolgok megtalálhatók, de lehet rendelni is, ha szeretnénk valami egyebet. Én csak normális péksüteményt szerettem volna – kenyér, zsemle -, de sajnos Toscanaban sós pékáruból nagyon szegényes a választék. Legalábbis én ezt tapasztaltam. Az érthető, hogy egy ilyen kis helyen nem számítanak plusz négy főre, de azért lehetne legalább két féle kenyér vagy kifli. Na mindegy, vettünk, amit kaptunk, majd kényelmesen megreggeliztünk és elterveztük az elkövetkezendő napokat.

Sajnos olyan sokáig tartott a tervezgetés, hogy már csak egy program fért bele ebbe a napba, ez pedig Saturnia kénes vízesésének meglátogatása volt. Ez a helyszín cseppet sem múlta alul a neten látható gyönyörű szűrővel készült légi- és egyéb felvételeket. Ez a fürdő tényleg olyan csodálatosan nézett ki, mint ahogy a fényképeken.

Az internet azt írta, hogy ingyenes a belépés, ami igaz is volt, de azért a parkolóért fizetni kellett, de minimális összeget, egyáltalán nem lépte túl a fürdő nyújtotta kényelmi fokozatot. Sőt! Állítólag ez a kénes víz rendkívül hatékony az ízületi betegségek gyógyításában, de jó hatással van a bőrbetegségekre és belső szervi megbetegedésekre is. Nekem a vállam, karom kicsit fájt, így miután be tudtam csukni a számat az első csodálkozástól, amit a fürdő látványa váltott ki belőlem, leültem az egyik sziklakőre és verettem magam a kellemesen meleg, 37 fokos vízzel.

Órákig elücsörögtem volna itt, de állítólag nem tanácsos túl sok időt sem tölteni a vízben, mert erősen kiszárítja a bőrt. Volt még a sziklák legtetején egy bambuszliget, ahol árnyékba lehetett vonulni. Életem kockáztatásával felmásztam a sziklákon, bár meg is kerülhettem volna, de így izgalmasabb volt. Odafent is elidőztem egy jódarabig és csodáltam a kék minden árnyalatát, ami a szemem elé tárult. Bár túl nagy hőség nem volt, ám a páratartalom sokkal magasabb, mint a megszokott. Amire fel kell készülnie az idelátogatónak, az a zárt fürdőcipő, mely meg tudja könnyíteni a közlekedést a néhol göcsörtös, kavicsos, néhol csúszós köveken és a papucs sem megoldás, mert néha olyan erős a sodrás, hogy pillanatok alatt lekapja az ember lábáról.

Én kicsit megijedtem, mikor megláttam az ezüst gyűrűimet feketén, de szerencsére nem színeződött el tartósan, tán egy nap alatt ismét a régi fényükben tündököltek.

A strandhoz tartozó bárban egy pohár "limonádé" mellett még átbeszéltük ezt a szép napot, mely tökéletesnek bizonyult.