Lehoztuk a padlásról az étkészletet, néhány poharat, melyek idelent már nem is férnek el, de ez kivételesen nem a kicsi konyha hibája, inkább a sok poháré. Tami segédkezett a terítésben és mikor megérkezett az első vendég máris új ruhába öltözhetett, mivel egy gyönyörű kék ruhát kapott ajándékba, na meg két cicás pólót.
Mire mindennel elkészültünk, mindenki meg is érkezett, még egy kutyát is vendégül láttunk, egy fiatal border collie személyében, aki kicsit meg volt szeppenve, mikor meglátta a macskánkat, de Huncut hátán is felállt a szőr a látványtól és a tekintetéből kiolvasható volt, hogy csalódott bennünk. Finomak voltak az ételek, kellemes volt a klíma is, csak a bátyámék nem tudtak eljönni, amit nagyon bántam, de így alakult, majd legközelebb.
Mikor elmentek a vendégek, egy lánnyal szaporodtunk, Tami unokatestvére kedvet kapott, hogy nálunk töltse a hétvégéjét, amit nem bántam, Tami meg pláne. Így mi is tudtunk pakolni, míg ők játszottak és Anna szófogadó volt, nem kellett könyörögni, hogy menjen a kádba. Az álom azért nem jött olyan gyorsan a szemükre, mint azt vártuk egy kimerítő délután után, de ez sem volt gond. Semmi sem gond, míg mindenki jól érzi magát.
Tami többnyire ruhákat kapott, szebbnél szebbeket, úgyhogy szinte minden órában más burkolat fedte. Tulajdonképpen én kértem, hogy ezt vegyenek neki, mert olyan gyorsan nő, hogy a tavalyi nyári ruhái közül alig akad egy-kettő, amit még az idén viselhet. Én samponokat, balzsamokat kaptam és egy papucsot, amiről már korábban értesültem, mert fel kellett próbálnom, mivel csak három napig lehetett visszacserélni, és milyen jó, hogy felhúztam, mert az első vétel kicsi lett. Nagyon kényelmes, csak túl fehér, így még féltem a használattól, de már nem sokáig.
Volt, aki a levitációt gyakorolta.
Volt, akinek nem sikerült.Tőlünk görkorcsolyát kapott, amiért megszenvedtem a vásárláskor, mivel míg a pénztárhoz értünk, dupláját érte. Ezt nem hagyhattam annyiban és a vevőszolgálaton panasszal éltem, ami végül bebizonyította igazamat, és a kitűzött árért hozhattam el. Először fordítva adtam a lány lábára, de a füves talaj a csere után sem kedvezett a kipróbálásnak, majd elmegyünk olyan helyre, ahol megmutathatja tudását és gyakorolhat is.
Az egyik unokatestvér kicsit idegesítette Tamit, mikor a nyúlketrecben homokozott és közölte a lánnyal, hogy most ássa a nyulak sírját. Ez nagyon hangzatosnak bizonyult, Tami meg is ijedt, pedig látta, hogy egyre nagyobb domb lesz, nem pedig gödör, de mégis.
Másnapra még maradt pakolnivaló, de ismét vendégeink jöttek, úgyhogy a maradékok is elfogytak, legalább nem kell egy hétig tésztát és tiramisu-tortát enni. Desszertnek azért jégkrém is akadt a háznál, ami ebben a nagy melegben mindenkinek jól esett, főként a gyerekeknek. Sajnos nem sokkal később elment Anna - talán ettől romlott el az idő is -, és elkezdett cseperegni az eső. Annyi azért nem csurgott az égből, hogy ne kelljen locsolnom, hideg sem lett, de meghiúsította Anti és Tami bicikli-kirándulását. Inkább ledőlt a macska mellé és szinte azonnal álomba merült. A baj csak az, hogy mindez este hatkor történt, két órával lefekvés előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése